Jókai Mór Református Általános Iskola
OM: 033400

Színház utcai épület
Nyíregyháza, Színház utca 3.42/870-064
42/870 420

Kálvin téri épület
Nyíregyháza, Kálvin tér 11.42/781-679
ISKOLÁNK TÖRTÉNETE
Iskolánkat dr. Bartók Jenő (1869–1953) református lelkész alapította 1906-ban.
Ekkor még, mint Polgári Fiúiskola nyitotta ki kapuit azzal a céllal, hogy „pótolja a középfokú oktatást” és a tanulók szívébe „a gyakorlati élet iránt való szeretetet” csepegtessen. 1906. szeptember 4-én, az iskola első évnyitóján 35 diák jelent meg.
Távozásával az iskola igazgatását Tamáska Endre vette át.
Az első világháború kitörését követően az iskolában kórházat alakítottak ki, ahogyan erről egy fennmaradt fénykép is tanúskodik.
1925. március 6-án, Jókai Mór születésének százéves évfordulója alkalmából a város képviselő-testülete rendkívüli díszközgyűlést tartott. A gyűlésen méltatták az író érdemeit, majd elhatározták, hogy az iskolát a nagy magyar regényíróról nevezik el. Így 1925-től az iskolánk neve Nyíregyházi Községi Jókai Mór Polgári Fiúiskola lett.
Az iskola alapításának 25. évfordulóján az iskola történetírója a következőket vetette papírra: „Jókai Mór messzeragyogó aranytolla, Kardos István köztünk lüktető aranyszíve olyan két örökpatinájú talizmán, mellyel bátran indulunk neki az újabb 25 évnek, mely soha nem lankadó munkakedvet sugároz felénk, hogy a hazának istenfélő, munkás, becsületes és önfeláldozó polgárokat nevelhessünk.” E két férfiú emlékét igyekeztek megőrizni, amikor 1932. június 12-én, az iskola udvarán leleplezték az iskola első igazgatójának és névadójának mellszobrait. A szobrokat az iskola egyik volt növendéke, Berky Nándor készítette. Ma már csak a névadó szobra látható.
A tanítást nehezítette, hogy egyre több volt a jelentkező. Az 1932–33-as tanév végén veti papírra Tamáska, hogy „épület hiányában csak sínylődünk”, pedig az iskola „Magyarország legvirágzóbb polgári iskolája lehetne”. Évek óta nincs rajz-, kézimunka- és tornatermük. Az osztályok hetente egy alkalommal mozgásra a közeli Nyíregyházi Vívó és Torna Egyesület tornatermét használják. 1933-ban az iskola a várostól kapott több mint két hold földet gyakorlókertnek az Eletó partján, ami a mezőgazdasági ismeretek elsajátítását tette lehetővé. A kertbe gyümölcsfákat, szőlőt, bogyósokat ültettek. 1939-ben újabb négy holddal bővítették a kertet.
Jól működtek az iskola különböző ifjúsági szervezetei, úgy mint a sportkör, a 189. sz. Bethlen Gábor cserkészcsapat, a Vöröskereszt Egylet és az Ifjúsági Egylet. A Bethlen Gábor Kört 1909-ben alapította Tamáska Endre.
1941 márciusában a nyugalomba vonuló Tamáska Endre utóda Imecsfalvy Jenő lett, aki 1948-ig állt az iskola élén. 1941–42-ben a létszám újabb csúcsot ért el: 501 nyilvános és 143 magántanulója volt az intézménynek, így kénytelenek voltak a metodista imaházban termet bérelni. Az 1943–44-es tanévben a polgári leányiskola tanulóinak is otthont adtak. Délelőtt a fiúk, délután a lányok jártak iskolába. Az iskolában 500 férőhelyes óvóhelyet alakítottak ki. 1944 nyarán egy légósszázad tartózkodott az épületben.
1945-ben beindították az általános iskola 5. osztályát. Az iskola ezzel Jókai Mór Községi Általános és Polgári Fiúiskolává vált. 1948 júniusában a tanfelügyelő Zalán Károly igazgatóhelyettest bízta meg az államosítással kapcsolatos átvétellel, illetve az iskola további vezetésével. Az államosítás után a 2-es sorszámot kapó Jókaiihoz csatolták a volt római katolikus általános iskolát is. 1964–65-ben építették fel az iskola telkén, a Színház utcai oldalon egy 6 tantermes központi napközi otthont. Először csak négy tanulócsoport került ide, majd lassan, szinte észrevétlenül az épület a Jókai „főépülete” lett.
1968-ban Zalán Károlyt 46 évi szolgálat után nyugdíjazták. Nevéhez fűződött a gyakorlókert kialakítása, és a mintagazdaság megszervezése. Ezt követően az iskola igazgatói: Kövér Endre (1968–74), Sereghy Ervin (1974–75), dr. Szabó László (1975–80), Jeles István (1980–95).
1968-ban létrehozták a német, 1970-ben a testnevelés tagozatot. 1990-ben az orosz nyelv tanítását fokozatosan az angol nyelv oktatása váltotta fel és ezzel egy időben – korszerű tornaterem hiányában - a testnevelés tagozat is megszűnt.
1995-ben a város képviselő-testületének határozata alapján az iskola visszakerült az egyházak kezelésébe. A római katolikus és a református egyház egyaránt visszakapta az őket megillető épületeket és annak érdekében, hogy a nyolc évfolyamos rendszer továbbra is egységben működhessen, a református egyház megvásárolta a Színház utcai iskolarészt 45 millió forintért. Így az iskolánk fenntartója 1995. augusztus 1-től a Nyíregyháza Városi Református Egyházközség, igazgatója Sipos Kund Kötönyné, a nevünk pedig Jókai Mór Református Általános Iskola lett. A „táblacsere” zökkenő- és fájdalommentesen történt. Köszönhető ez az előkészítő munkának, az egyház toleranciájának, a tantestület nyitottságának, a szülők bizalmának, de legfőképpen az Isten gondviselő szeretetének.
Az 1995–2005-ös időszak alatt a fokozatos szemléletváltás, a keresztyén értékrend felismerése, annak gyakorlatban és a pedagógiában való alkalmazása fejlődött és erősödött. A gyermeklétszám évről évre nőtt, a tárgyi feltételek javítása, a lépcsőzetes felújítások folyamata a mai napig tart. 2012. november 25-én ünnepélyes keretek között átadtuk az ÉAOP-os pályázat segítségével megépült új iskolarészt a tornateremmel és a kívül-belül megújult Színház utcai iskolaépületet.
Az oktatás magas színvonala mellett nagy hangsúlyt fektetünk a nevelésre, mert hiszünk a keresztyén pedagógia értékállóságában. Merjük bátran magyarnak és keresztyénnek nevelni gyermekeinket. Nem sértve mások nézeteit, de büszkén vállalva gyökereinket és jövendőnket. Ezen az úton járva, és tudva azt, hogy „Aki bízik az Úrban, az Ő szeretettel veszi körül” (Zsolt. 32:10.), bizakodva tekintünk az elkövetkezendő évek felé.
ISKOLAKRÓNIKA
1906. szeptember 4.: a Polgári Fiúiskola első tanévnyitója. 35 diák kezdte meg tanulmányait Nyíregyháza új iskolájában.
1907: a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium az intézetnek megadta a nyilvánossági jogot.
1907. május 30.: megalakult az iskola igazgatótanácsa.
1907. június vége: a város képviselő-testülete a polgári fiúiskolát községi jellegűvé alakította. Az iskola új elnevezése: Nyíregyházi Községi Polgári Fiúiskola.
1907. augusztus 12.: a községi iskolaszék az iskola gondnokául dr. Bartók Jenő református lelkészt választotta meg.
1908 nyarán: a város megvette a helybeli ipartestület székházát és benne tantermeket létesített.
1909: megjelent az iskola első értesítője.
1909/10. tanév: az iskola megnyitotta negyedik osztályát is. A rendes tanulók létszáma 168.
1909: megalakult az iskola ifjúsági önképzőköre.
1914: az első világháború kitörését követően hadba vonult a tanári kar három tagja: Tamáska Endre, Kovách Árpád és Vajda Emil. Az iskolát kórház céljaira rendezték be.
1916/17. tanév: az iskolafenntartó város hozzájárult az I. osztály párhuzamosításához. A rendes tanulók létszáma: 255. A városi hatóság a tornateremben erdélyi menekülteket helyezett el.
1918/19. tanév: a tanév folyamán az iskolában tartózkodtak és ezzel a tanítást nehezítették, sőt ellehetetlenítették a nyaraló osztrák gyermekek, a polgárőrség, menekült csendőrök, majd három alkalommal a román katonák.
1921: megalakult az iskola cserkészcsapata, amely később Bethlen Gábor nevét vette fel, a szövetség pedig a 189. számmal igazolta.
1922: megalakult a Vöröskereszt Egylet.
1922. június 16.: a 189. sz. Bethlen Gábor cserkészcsapat első fogadalomtétele.
1923: Kardos István kultúrtanácsossá történő kinevezése után Tamáska Endre az új igazgató.
1923/24. tanév: az iskola önképzőköre a Bethlen Gábor Önképzőkör nevet vette fel.
1924 nyarán: a város felépíttette az új iskolaszolgai lakást és az így felszabadult iskolai helyiségekből egy új tantermet alakíttatott át.
1924. november: megalakult az Ifjúsági Sportkör, mely Bethlen Gábor nevét vette fel.
1925. február: a város díszközgyűlése Jókai Mór emlékére az általa fenntartott polgári fiúiskolát „Községi Jókai Mór Polgári Fiúiskolának” nevezte el.
1929. május 1.: elhunyt Kardos István, az iskola első igazgatója.
1932. április: a város több mint kétholdnyi területet bocsátott a gazdasági ismeretek eredményes tanítása céljából az iskola rendelkezésére az eletói rádió-közvetítő állomás szomszédságában.
1932. június 12.: az iskolaalapítás 25. évfordulójának ünneplése. Kardos István és Jókai Mór szobrainak leleplezése (alkotó: Berky Nándor).
1933 nyarán: a gödöllői világjamboreen a cserkészek 2 tiszttel és 7 cserkésszel vettek részt.
1936/37. tanév: a város az elhanyagolt állapotban lévő iskolaépületet kitataroztatta. Az iskolában oktató céllal filmelőadások kezdődnek.
1940. május 3.: Kardos István síremlékének felavatása.
1941. március 31.: Tamáska Endre 40 évi szolgálat után nyugalomba vonult.
1941. június 1-től: az iskola új igazgatója Imecsfalvy Jenő.
1948. június 30.: az iskola államosítása. Igazgató Zalán Károly.
1948: megalakul a 697. Sz. Jókai Mór Úttörőcsapat. Vezetője Mélykúti Ernő.
1958: megkezdődik a koedukált osztályok szervezése.
1964/65: a Színház utcai oldalon felépítenek egy 6 tantermes központi napközi otthont.
1968: a német tagozat megszervezése.
1968–74: az iskola igazgatója: Kövér Endre.
1970: a testnevelési tagozat megszervezése.
1974–75: az iskola igazgatója: Sereghy Ervin.
1975–80: az iskola igazgatója: dr. Szabó László.
1980–95: az iskola igazgatója: Jeles István.
1995-től az iskola fenntartója a Nyíregyháza Városi Református Egyházközség. Igazgató: Sipos Kund Kötönyné (2016-ig).
2003. október 26.: harangláb és harangszentelés a Színház utcai iskola udvarán.
2006. március 15.: 100 éves a Jókai nemzeti ünnepünk fényében – megemlékezés a Bujtosi Szabadidő Csarnokban.
2006. szeptember 3.: Jókai Mór szobrának a leleplezése (alkotó: Béres Rudolf).
2007. szeptember 2.: a felújított Kálvin téri iskolaudvar átadása.
2012. november 25.: az új tornaterem átadása.
2014. április 9.: dr. Gaál Sándor lett a Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség lelkipásztora, iskolánk fenntartójának a vezetője.
2015. június 8.: 20 év 20 óra – emlékezés az egyházi fenntartásba vétel 20. évfordulójára.
2016–17. tanévtől: Mócsánné Nagy Ágnes iskolánk igazgatója.
2017. június 7–8.: „Isten szeme előtt, Isten szem előtt…” – Táncjáték a reformáció 500. évfordulójára.