„Uram, hogy újra lássak! /.../ a hited megtartott.” Lk 18,35–43
35 Történt pedig, amikor Jerikóhoz közeledett, hogy egy vak ült az út mellett, és koldult. 36 Hallotta, hogy sokaság megy el mellette, kérdezősködött, hogy mi az. 37 Megmondták neki, hogy a názáreti Jézus megy arra. 38 Ekkor így kiáltott fel: Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam! 39 Akik elöl mentek, rászóltak, hogy hallgasson el, de ő annál inkább kiáltozott: Dávid Fia, könyörülj rajtam! 40 Jézus megállt, és megparancsolta, hogy vezessék hozzá. Amikor közel jött, megkérdezte tőle: 41 Mit kívánsz, mit tegyek veled? Ő így szólt: Uram, hogy újra lássak. 42 Jézus ezt mondta neki: Láss! A hited megtartott. 43 És azonnal megjött a szeme világa, és követte őt, dicsőítve Istent. Amikor ezt látta az egész nép, dicsőítette Istent.
Bibliaolvasó Kalauz – Magyarné Balogh Erzsébet igemagyarázata
A jerikói úton járók megszokhatták a koldus látványát, aki élelmet, pénzt kéregetett. Tudta, mit kérhet az emberektől. De most itt van Dávid Fia! Az Isten Fiának pedig minden lehetséges! Bartimeus (Mk 11,46) azt kérte, amire vágyott: „Uram, hogy újra lássak!” (41) Jézus pedig hozzá teszi, hogy „…a hited megtartott.” (42) Hit a Dávid Fiában, Aki az Isten Fia! Sokszor nem a kimondott kérés hiányzik, hanem a hit. Ne maradj meg az emberi lehetőségeken belül! Jézus az út, aki Istenhez vezet!
RÉ21 713
Zsoltárdicséret | 156 | Benned bíztam, Uram, Isten
„Így szól az én Uram, az Úr: Móáb és Széír azt mondja, hogy Júda háza is csak olyan, mint a többi nép.” Ez 25
1 Így szólt hozzám az Úr igéje: 2 Emberfia! Fordulj Ammón népe felé, és prófétálj ellene! 3 Ezt mondd Ammón népének: Halljátok az én Uramnak, az Úrnak igéjét! Így szól az én Uram, az Úr: Mivel hahotáztál, amikor szentélyemet meggyalázták, amikor Izráel földje elpusztult, és amikor Júda háza fogságba került, 4 azért én a keleten lakók birtokába adlak. Tábort vernek országodban, ott építik fel hajlékukat; ők eszik meg gyümölcsödet, és tejedet ők fogják meginni. 5 Rabbá városát tevék legelőjévé teszem, Ammón földjét pedig juhok delelőhelyévé. Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr! 6 Bizony, ezt mondja az én Uram, az Úr: Mivel tapsoltál kezeddel, dobogtál lábaddal, és megvetéssel, szívből örültél Izráel földjének a sorsán, 7 azért én kinyújtom a kezemet ellened, odavetlek zsákmányul a népeknek, kiirtalak a nemzetek közül, és kipusztítalak az országok közül. Megsemmisítelek, és majd akkor megtudod, hogy én vagyok az Úr. 8 Így szól az én Uram, az Úr: Móáb és Széír azt mondja, hogy Júda háza is csak olyan, mint a többi nép. 9 Azért én most utat nyitok Móáb hegyoldalán a városok felé, végvárai felé, az ország díszei: Bét-Hajjesímót, Baal-Meón és Kirjátajim felé. 10 Ammón népe felé is utat nyitok a keleten lakók előtt, és birtokukba adom. Nem is emlékeznek többé Ammónra a népek körében. 11 Móáb fölött is ítéletet tartok; akkor majd megtudják, hogy én vagyok az Úr! 12 Így szól az én Uram, az Úr: Edóm kegyetlen bosszút állt Júda házán, és nagy bűnt követett el azzal, hogy bosszút állt rajta. 13 Ezért így szól az én Uram, az Úr: Kinyújtom a kezemet Edóm ellen, és kiirtok belőle embert és állatot. Romhalmazzá teszem, Témántól Dedánig fegyvertől esnek el. 14 Népem, Izráel által állok bosszút Edómon, és ők lángoló haragom szerint bánnak el Edómmal. Akkor majd megtudják, hogy milyen az, ha én bosszút állok! – így szól az én Uram, az Úr. 15 Ezt mondja az én Uram, az Úr: A filiszteusok bosszúból cselekedtek, és kegyetlen bosszút álltak, fennhéjázó lélekkel, örökös ellenségként pusztítva. 16 Ezért ezt mondja az én Uram, az Úr: Én kinyújtom kezemet a filiszteusok ellen, kiirtom a krétaiakat, és elpusztítom a tengerparton lakók maradékát. 17 Kegyetlenül bosszút állok rajtuk, megfenyítem őket haragomban. Majd megtudják, hogy én vagyok az Úr, amikor bosszút állok rajtuk!
Az Ige mellett – Lányi Gábor János igemagyarázata
(8) „Így szól az én Uram, az Úr: Móáb és Széír azt mondja, hogy Júda háza is csak olyan, mint a többi nép.” (Ez 25)
E résztől kezdve a harmincharmadikig Ezékiel idegen népek ellen mondott próféciáit olvashatjuk. Míg a zsidóságot Istentől való elfordulásuk miatt sújtotta az ő ítélete, addig a szomszédos népek bűne az, hogy ebben örömüket lelik (6), gúnyolódnak. Isten figyelmezteti őket, hogy kárörömük nem helyénvaló, hiszen nem jókedvében viszi véghez választott népén ítéletét. Egy nép bukása megrendítő, ha ezt nem érzik meg most, megérzik majd akkor, amikor őket is sújtja az Úr ítélete (7). Azon is gúnyolódnak, hogy a zsidók bukása azt mutatja, jogtalanul tartották magukat Isten népének (8): ha azok volnának, a Mindenható megvédené őket. Figyelmezteti a gúnyolódókat, hogy az ítélet véghezvitele teljes mértékben az ő kezében van. Ő fegyelmezi és tisztítja népét, mindez pedig nem tette érvénytelenné kiválasztó akaratát. Aki elvitatja Izráel megkülönböztetett voltát, az magát a kiválasztó Istent sérti meg. Mindemellett Ezékiel ítéletes próféciáin is végighúzódik a reménysugár: az Úr nem veti el népét végérvényesen, csak azt próbálja és tisztítja, akivel még terve van.
